Átadták a Nemzeti Táncszínház épületét

Az új Nemzeti Táncszínház elkészülése mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület múlt heti sajtóbejárásán a fővárosi Millenáris parkban. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is.

Az új Nemzeti Táncszínház mintegy hétezer négyzetméteres és a Millenáris park E épületében, a volt Ganz művek egykori ipari csarnokában alakították ki. Az intézmény 2014-ben költözött ki a budai Várszínházból, mert az egykori karmelita kolostorban a Miniszterelnökség kapott helyet, azóta a színház ideiglenes játszóhelyeken működött.

Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a sajtóbejáráson kiemelte, hogy a korábbi Millenáris Teátrum átépítése 4,6 milliárd forintos forrásból valósult meg. Bár Magyarország első állandó táncszínháza elsősorban a táncszakma igényei alapján épült, az eredmény mégis egy multifunkcionális, számos kulturális célra vagy rendezvényszervezésre hasznosítható épület lett – fűzte hozzá.

A klasszikus háromhajós elrendezésű ipari csarnokot a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján alakították át, a kezdetektől szem előtt tartva a táncművész szakma elvárásait. Zoboki Gábor építész úgy fogalmazott, hogy a Ganz művekben annak idején a kor nagy tudósai dolgoztak, a helyszín történelmi szellemisége egyértelműen átmenthető a kortárs művészet világába. Az átépítéskor ezért többek között megőrizték és láthatóvá tették az egykori transzformátorgyár acélszerkezetének szegecselt tartóoszlopait.

Az épület egyetlen teljesen új eleme a főhomlokzat és az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok, amelybe – az átépítés legnagyobb szerkezeti kihívását adva – csonka kúpként „lóg be” felülről a kísérletező jellegű produkcióknak helyet adó, 120 főt befogadni képes kisterem. Az előtérben „lebegő” kistermet 1500 tonnás vasbeton szerkezet tartja, amely a régi épület és az új előcsarnok pilléreire támaszkodik. A tartószerkezetet alulról egy 13 ezer darab faelemet felhasználó álmennyezet rejti el.

Orlovits Balázs építész elmondta, hogy az előtér kettős funkciónak tesz eleget, itt találkozik a park az egykori ipari épülettel, a szabadidős tevékenység a kultúrával. A pavilonszerű előcsarnok ezért nyitott, kávézót is magába foglaló közösségi térként fog működni a park látogatói számára.

Az épület központi helyszíne a korábbi stúdiótérből átépített 368 fős, dinamikusan alakítható mobil nézőtérrel ellátott nagyterem, amelyben egy 16×24 méteres színpadot alakítottak ki. Az épületben emellett helyet kapott két próbaterem, egy oktatási, rekreációs programokat befogadni képes kamaraterem, egy hangstúdió, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségek és öltözők is.

Minden játszó- és próbatermet speciális, dupla lengőaljzatú borovi táncpadló borít, amely a lehető legjobban kíméli a táncosok ízületeit – mondta el Ertl Péter, aki kitért arra is: a balett-teremben modern függesztő rendszert építettek ki, ez akár egyszerre hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani.

Forrás: MTI