Gépkölcsönzés várólistával

Az építőipar fellendülése a gépkölcsönzés piacán is erősödést hozott, a növekedés 2017 eleje óta látható igazán – véli Antal Erzsébet. A Profirent Gépkölcsönző Kft. ügyvezetője szerint 2016-ban még az ár volt az elsődleges szempont, ma viszont sokkal inkább az a kérdés, van-e egyáltalán rendelkezésre álló eszköz, és mennyit kell várni rá.

A nagyarányú építőipari fejlődés új helyzetbe hozta a hazai építőgépforgalmazókat és bérbeadókat, akik egyre nehezebben tudják kiszolgálni a hirtelen megnövekedett vásárlói igényeket. Pedig projektekből most Magyarországon sincs hiány, ennek a konjunktúrának azonban árnyoldalai is vannak. Lassan lasszóval sem lehet valóban szakképzett munkaerőt találni itthon, bár ez a munkaerőhiány egyáltalán nem kizárólag magyar sajátosság, hanem egész Kelet-Európára jellemző. Mivel hiányoznak a megfelelő szakemberek, az építtetők gépesítéssel próbálják megoldani a felmerülő problémákat. Épp emiatt ma olyan területeken is bérbe vehető eszközöket keresnek, ahol korábban kevésbé volt ez jellemző, például a földmunkagépeknél. Ez nem csupán kisgépeket jelent, akár a tekintélyesebb méretű lánctalpas kotrókat is vinnék, sokszor kezelővel együtt.

Bérelni egyszerűbb, mint üzemeltetni

Éppen az ilyen komolyabb berendezések – például a földmunkagépek, emelők, daruk – kategóriájában van még egy sajátosság, ami tovább nehezíti a rendszert. Ezeket a gépeket időről időre vizsgáztatni kell, ami külön adminisztrációt, sok időt és energiát igényel. A gépeket ráadásul karbantartani is kell, erre szintén nincs ember. Tovább ront a helyzeten, hogy építőgép-szerelői képzés nincs is jelenleg Magyarországon, így megfelelő szervizes szakembert találni ma kimondottan bonyolult. Sokan már csak emiatt a nehézség miatt sem szeretnének saját gépflottát fenntartani, hanem inkább bérelni szeretnék a szükséges eszközöket.

Bár igény tehát lenne, a gépbérbeadók több szempontból sincsenek egyszerű helyzetben: a munkagépek beszerzése gyakran nem egyszerű, hiszen a gyártók már hosszú időre le vannak kötve, egyre nyúlnak a szállítási határidők, és a gépekkel kapcsolatos szerviz- és alkatrészellátás is nehézkes lehet. Ráadásul a kapacitásokat nem lehet egyik percről a másikra növelni, nem utolsósorban az óriási beruházási költségek miatt. Ettől függetlenül nyilván a lehetőségekhez képest rugalmasnak kell lenni: A Profirent például hagyományosan a kisgépek, személyemelők, állványzatok terén erős, de most igyekszik nyitni azok felé a területek felé, ahol korábban nem volt jellemző a gépbérlet.

Növekvő díjak

Antal Erzsébet elmondta, hogy a növekvő díjakhoz az is hozzájárul, hogy a kivitelezőknél a gépeket egyre kevésbé szakképzett emberek használják, ami több karbantartást, javítást, kiszállást igényel, így többletköltség keletkezik. Hozzátette, hogy a gépbérbeadás piacán a partnerek egy része még mindig az egy-két évvel korábbi nyomott árakon szeretne bérelni.

Bár az építőipar fejlődése várható volt, a mostani nagy konjunktúra sokakat – kivitelezőket, gépforgalmazókat, bérbeadókat egyaránt – váratlanul ért. A nagy felfutás elsősorban az ötszázalékos lakásépítési áfának, a stadionépítéseknek, nagy ipari fejlesztéseknek, infrastrukturális és egyéb állami beruházásoknak köszönhető, ami óriási kapacitáshiányt okozott számos kapcsolódó területen. Ez a hiány azért is tűnik ilyen súlyosnak, mert nem is olyan régen, a 2008-as válság kirobbanása után a piaci szereplők nagyméretű kapacitáscsökkentésre kényszerültek.

Ezek a nagy kilengések egy ilyen kis ország számára nehezen kezelhetők – véli Antal Erzsébet, aki a személyemelők példáját hozza. Magyarországon ma nagyjából 4000-5000 darab ilyen típusú bérelhető gép van, és néhány komolyabb ipari fejlesztés rövid idő alatt teljesen fel tudja szívni a meglévő kapacitásokat. A tavalyi úszó-világbajnokság ideje alatt például alig lehetett konténerhez jutni, de jelenleg hasonló a helyzet a darukkal.

A mostani tendenciákat és az építőipari szerződésállományt nézve 2020-ig rendben lesz a magyar építőipar – bár a 2017-eshez hasonló nagymértékű növekedésre nem számítanak. Természetesen az is kérdés, hogy a választások után a felálló új kormány milyen programokat hirdet, illetve hogyan kezeli majd a meglévőket. Ami biztos, hogy az építőiparban égető szükség lenne kiszámíthatóbb, stabilabb működésre, amiben az államnak is szerepet kellene vállalnia.