Ahogy lenni szokott, az internetet elárasztotta a hóhelyzet kezelését övező adok-kapok – ettől mi igyekszünk távol tartani magunkat, helyette inkább utánanéztünk, milyen gépek segítik a hómentesítési munkákat Magyarországon.
Kinek a feladata?
A magyar közúthálózat túlnyomó részét, csaknem 190.000 kilométert az úgynevezett helyi közutak teszik ki, míg az országos közutak hossza ennek mindössze egyhatoda, nagyjából 33.000 kilométer. Mivel azonban a helyi utak kezelése a különböző önkormányzatok közt aprózódik el, az országos közutakért felelős Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik a legnagyobb flottával hóeltakarító gépek terén. A számok nyelvére lefordítva ez annyit tesz, hogy a cég 80 mérnökségi bázisán körülbelül 800 eszköz áll rendelkezésre. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a koncessziós gyorsforgalmi utak (mára gyakorlatilag a hazai autópálya-hálózat egésze) megint más tészta, ezek takarítása a koncessziós társaságok feladata.
Ebből kifolyólag elsőként a Magyar Közútnál érdeklődtünk, milyen eszközökkel végzik a hóeltakarítást és síkosságmentesítést.
Mutatóba még néhány Rába is van
Az ilyesfajta munkákról természetesen a klasszikus hókotrók jutnak először az ember eszébe. Nos, a flotta méretéből adódóan a járműpark meglehetősen színes, viszont kétségkívül akadnak jellemző típusok. A kisebb, 8 tonna alatti kategóriában a MAN 14.224 mellett ide tartoznak például a különféle Mercedes-Benz Atego és Renault Midlum modellek, az egykori keleti blokkot pedig a Škoda LIAZ, illetve a jól bevált Tatra S45 és 815 tehergépkocsik képviselik.
Ami a fentiek nagy testvéreit, a 8 tonna feletti munkagépeket illeti, szintén német és francia márkák dominálnak. A hadra fogható járművek derékhadát a Mercedes-Benz Actros Arocs és Axor család tagjain kívül a Renault Kerax / Midlum különféle méretű és konfigurációjú teherautói teszik ki, de itt is jelen vannak még a cseh márkák, név szerint a Škoda LIAZ (18.29 és 18.33) valamint a Tatra (815 és S45 19.255). Sőt, ebből a méretosztályból még a magyar ipar termékei se szorultak ki teljesen. Mint a Magyar Közút elárulta, a mai napig aktív aktívan kiveszi a részét a hó elleni küzdelemből néhány Rába KA 18.235 és 27.255, valamint RÁBA FAK 20.236.
Adu ász az Unimog
Ismerve az Unimogok sokoldalúságát, aligha lehet meglepetés, hogy a típus több generációjának számtalan változatából is szolgál 170 darab a Közútnál. A portáltengelyes eszközhordozókra a tolólapokon és szóróadaptereken kívül akár hómarók is szerelhetők, ha az útviszonyok így kívánják.
Mint megtudtuk, a Magyar Közút traktor alapú eszközhordozókra is támaszkodhat (pl. Fendt 313 Vario és 516 Vario, John Deere 6125M, New Holland TL90, JCB Fastrac 4190, Steyr 4130 Profi, MTZ-82), illetve csatasorban áll több gréder is, ha épp ilyen célgépekre lenne szükség. Miután a társaság kezelésében kerékpárutak is vannak, a flottában akad több John Deere 3045r típusú traktor is, melyek a kisméretű hóekék mellett Boss VBX 8000 típusú sószórókkal indulhatnak útnak havazás esetén.
Akik a háttérben dolgoznak
Óhatatlanul szót kell ejtenünk a hóeltakarítás szürke eminenciásairól is, melyekkel ugyan nem találkozhatunk az utakon, de munkájuk nélkülözhetetlen, ha leesik a hó, és beindul a „nagyüzem”. Természetesen a rakodógépekről van szó, melyek a telephelyekre visszatérő, kiürült szórógépeket töltik fel anyaggal. Erre a célra a JCB jól ismert kotró-rakodói (411, 3CX, 4CX) és Caterpillar hasonló gépei (428D) szolgálnak. Mellettük Zettelmeyer és (Terex-)Schaeff homlokrakodók is rendelkezésre állnak. Mi több, a Volvo legendás LM 641 és LM 642 típusaiból szintén akad még néhány a Közút telephelyein.
Jó az öreg a háznál
A fent említett LIAZ teherautók és Volvo homlokrakodók se mai csirkék, de a legnagyobb gépészeti ínyencséget cikkünk végére tartogattuk. Tán meglepő, de nem elhanyagolható mennyiségben, 20 példányban várja a hó elleni bevetést a Közút gépparkjának nagyöregje, a D470-es hómaró. Ez tulajdonképp a ZIL 157-es teherautó egyik változatát takarja, de az alaphoz képest annyi változtatással, hogy mindenképp indokoltnak mondható az új típusjel.
Kezdjük is rögtön a legfontosabbal: a megszokott helyen, a kocsi orrában hiába keresnénk a motort, a burkolatot felhajtva maximum egy fűtőkályhát találnánk. A szovjet mérnökök ugyanis a ZIL eredeti, 5,5 literes sorhatos benzinmotorját túl gyengének találták. Fogták inkább az U2D6-S2 jelű dízelt, ami gyakorlatilag a T-34-es harckocsi V12-esének egyik hengersorára épül. Igen ám, de a bő 19 liter lökettérfogatú blokk a teherautó orrába már nem volt bepasszírozható. Sebaj, elvégre van máshol is hely! Így költözött a 175 lóerős motor a fülke mögött elhelyezett felépítménybe, innen hajtva a kerekeket (mind a hatot) és a csigás hómaró eszközt. Ezzel a konstruktőrök két legyet ütöttek egy csapásra, hiszen a jármű gyakorlatilag középmotorossá vált, a kiváló súlyelosztás pedig szintén segíti a hóakadályok leküzdését.
Sajnos (vagy szerencsére) a magyar D470-esekben már nem az eredeti felezett tankmotort találjuk. Más fejlesztések mellett ezt is lecserélték a korszerűbb, gazdaságosabb Rába D10-esre, mely a maga nemében szintén legenda, és Magyarországon összehasonlíthatatlanul egyszerűbb a karbantartása.
(Fotók: Magyar Közút)
