A 80-as évek szülötte
Bár hasonló járművek már a II. világháború előtt is léteztek, az SPMT-k a 80-as évek elején nyerték el ma ismert formájukat. Az ipari szállítási feladatokra szakosodott Mammoet ugyanis ekkor bízta meg a járműgyártó Scheuerle vállalatot a fejlesztéssel, melynek nyomán 1983-ban adták át az első modern moduláris szállítót. Annak érdekében, hogy a modulok maguk is könnyen szállíthatók legyenek akár szabvány konténerekben is, szélességüket 2,43 méterre korlátozták, míg az első generáció négy- és hattengelyes modulokat foglalt magába.
Korai Scheuerle SPMT a 80-as évekből
A különálló modulok szinte végtelen kombinációs lehetősége egy csapásra forradalmasította az ipari szállítmányozást, és korábban elképzelhetetlen terhek mozgatása előtt nyitotta meg az utat. A nagy méretű berendezések ettől kezdve külön-külön részegységek helyett egyben voltak legyárthatók, hisz megvolt a megfelelő eszköz akár több ezer tonnás tárgyak célba juttatáshoz. A megfelelő típusú és számú modul összekapcsolásával ugyanis a terhelhetőség elvben korlátlan. Nem mellesleg ekkor, a 80-as évek derekán alakult ki a ma használatos SPMT rövidítés is.
Hidraulikus lábakon
A korszerű moduláris szállítók egyik legfontosabb jellemzője a hidraulikus hajtás, így minden egyes kerék hajtott, és emellett 360 fokban körbefordítható. Ez azt jelenti, hogy a jármű nemcsak előre-hátra, oldalirányban, ívben vagy oldalazó „rákjárásban” mozoghat, de szükség esetén egyhelyben is képes körbefordulni.
További előny, hogy a modulok hidraulikusan szintezhetők, ennél fogva a felbakolt teher alá állással majd a rakfelület szintjének megemelésével akár önrakodó funkciót is betölthetnek. Miután a biztonság érdekében a több száz (vagy akár több ezer) tonnás terheket lehetőség szerint tökéletesen kiszintezett helyzetben kell szállítani, rettentő fontos, hogy az egyes tengelyek egymástól független emelésével vagy leengedésével a hossz- és oldalirányú dőlés is kompenzálható. Ennek köszönhetően közúti szállításkor nem okoz gondot például az úttest oldalesése, és a szerelvény kisebb rámpákon is képes felhajtani, ahogy bizonyos kereteken belül az egyenetlen felületen történő mozgás sem okoz problémát.
Számítógépek által összehangolt mozgás
Mint elnevezésük mutatja, az SPMT-k önjárók, tehát nincs szükség toló- vagy vontatójárműre. Igaz, egyes extrém esetekben (például emelkedőkön feljutáshoz vagy lejtőn fékezéshez) előfordul, hogy nehézvontató gépkocsikkal egészítik ki a szerelvényt. Alapesetben az energiát a jármű egyik végére szerelt power pack szolgáltatja – amennyiben a platformot oldalirányban is bővítik, vagyis több sornyi modult kapcsolnak egymás mellé, a hidrotápból minden sor végére jut egy. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a jármű végén elhelyezett hidrotáp emelkedőn felhajtva csökkentené a hátsó terepszöget (vagyis meglenne az esélye, hogy odaérne a talajhoz), ezért nem merev kapcsolattal csatlakozik a leghátsó modulhoz, hanem bizonyos mértékig megdönthető. A hagyományos power pack-ekben dízelmotorok gondoskodnak a megfelelő teljesítményről, néhány éve viszont már elektromos, zéró emissziós változat is rendelkezésre áll.
Vasúti alagút szekciójának emelése: jól látható a Goldhofer márkájú járműre „akasztott” power pack
Rövidebb távokon az irányításhoz általában távvezérlés használatos, melynek panelje régebben többnyire kábellel csatlakozott a járműhöz, manapság viszont inkább a vezeték nélküli verzió elterjedt. A tengelyek, kerekek és különböző konfigurációk sokaságánál fogva az irányítás bonyolultnak tűnhet, ám a kalkulációk oroszlánrészét manapság már átvállalják a számítógépek. A kezelőfelületen általában két joystick kap helyet, a kezelő pedig szabadon választhat a kormányzási üzemmódok közül. Természetesen a rendszer azt is felismeri, hány modult kapcsoltak össze, és egy egységként kezeli a teljes szerelvényt, vagyis nincs szükség időigényes összehangolásra, felprogramozásra.
Más a helyzet, ha viszonylag nagyobb távokat kell megtenni. Ilyen feladatok előtt a moduláris jármű a praktikum és kényelem kedvéért vezetőfülkével szerelhető fel. Azonban közúti szállítási műveletek előtt elengedhetetlen a gondos, aprólékos tervezés, figyelembe véve az útvonal vonalvezetését, a műtárgyak terhelhetőségét, a potenciálisan akadályt jelentő közműveket, építményeket, közlekedési táblákat, a szükséges útlezárásokat, valamint egy sor egyéb tényezőt.
Irányítókonzol Enerpac önjáró modulokhoz
20.000 tonna lett – maradhat?
Az abszolút világrekordot a Fagioli vállalat állította be, amikor a Texas állambeli Brownsville hajógyárában három uszályra raktak át egy 23.000 tonna súlyú Charybdis-t, egy tengeri szélerőművek telepítésére szolgáló hajót. A rekordhoz összesen 880 tengelysornyi modult használtak, melyek mozgatását 28 hidrotáppal biztosították.
2017-ben a vízből kiemelt Sewol komphajót szállították el összesen 600 tengelysornyi modul segítségével. A 17.000 tonnás komp korábban a Dél-kínai-tengeren süllyedt el, majd kiemelését követően az ALE vállalat szállította a hajóbontóba.
Öt évvel később, 2022-ben a Shell olajvállalat Curlew nevű hajóját Norvégiában juttatták el a bontóba, melyhez a Mammoet 748 tengelysornyi SPMT-t használt fel, mivel a teher összesen 20.300 tonnát nyomott.
A fentiekhez mérve eltörpül a 300 tengelysor (10 szerelvény egyenként 30-30 tengelysorral), mellyel Kínában egy 43 méter magas épületet mozdítottak el 600 méterrel műemlékvédelmi okokból. Bár ebben az esetben „csupán” 11.500 tonnáról van szó, e művelet tartja a rekordot az épületek szállítása kategóriában.
A nagyításhoz kattints a képekre!
Specialista gyártók Európától Amerikáig
A már említett Scheuerle mellett a legjelentősebb SPMT-gyártók közé tartozik – a teljesség igénye nélkül – a hazánkban főként pótkocsijai révén ismert Goldhofer, a szintén német gyökerű Greiner, vagy az amerikai Enerpac.
És hogy konkrétan milyen tárgyakat szoktak szállítani az önjáró modulokkal? Nos, nagyjából bármit, ahol a méret vagy a súly miatt ilyen megoldásra van szükség. A fuvarozási feladatok közt felülreprezentáltak az energiaipari megrendelések, így a különféle erőművek elemei, olajfúró tornyok, tartályok. Emellett gyakorta folyamodnak hasonló megoldáshoz nehezebb hídelemek szállításához, de előfordul olyan is, hogy az SPMT-k komplett épületeket kapnak a hátukra. Máskor járművek, például hajók, nagyméretű daruk, munkagépek alkotják a szállítmányt.
(Fotók: Goldhofer, Scheuerle, Enerpac, Greiner)