Kezdjük az alapoknál!
A témában a gépkezelői és más műszaki-ipari képzések szervezésével foglalkozó Logika Pro Kft. munkatársai voltak segítségünkre. Első körben azt tudakoltuk meg tőlük, milyen feltételeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy egyáltalán jelentkezhessen a gépkezelői tanfolyamok valamelyikére.
Hasonlóan a B kategóriás vezetői engedélyhez, itt is megkerülhetetlen követelmény az alapfokú iskolai végzettség (8 általános) megléte. Ezen felül a vizsgáig – legyen szó bármelyik gépkategóriáról – a tanulónak be kell töltenie 18. életévét.
Valamivel bonyolultabb a helyzet az egészségügyi alkalmassággal kapcsolatban, hiszen a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kategóriaspecifikus. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes gépfajták esetén szigorúbb elbírálás alá esnek bizonyos betegségek – jó példa erre a toronydaruk kezelése, ahol a magas vérnyomásra fokozottan figyelnek a vizsgálaton.
Van miből választani
Ha a fenti feltételeknek megfeleltünk, a következő lépésben ki kell választani, milyen gépkategória kezelését szeretnénk elsajátítani.
A paletta meglehetősen bőséges, ugyanis jelenleg 84 kategória létezik, a szám ráadásul folyamatosan bővül.
Mint megtudtuk, az 1993 és 2020 között érvényben lévő OKJ-rendszerben az a furcsa helyzet állt elő, hogy fix és kötöttpályás (vagyis nem önjáró) gépekre a jogszabály nem írt elő külön jogosítványt. Ebből adódóan az OKJ eltörlésével a kategóriák száma is jócskán megugrott.
A Logika Pro szakembereitől azt is megkérdeztük, melyek számítanak ma Magyarországon a legnépszerűbb kategóriáknak. Különösebb meglepetés nem ért minket, mivel a logisztikai-raktározási területen nélkülözhetetlen alap targoncafajták (gyalogkíséretű, vezetőállásos, vezetőüléses) mellett sokan vizsgáznak a szerelési, karbantartási munkákhoz előszeretettel használt ollós és karos személyemelőkre, de az élmezőnyben persze ott vannak a gumikerekes és láncos kotrók, illetve a homlokrakodók is.
Csak néhány példa a közel 100 gépkategóriából (forrás: Logika Pro Kft.)
Elmélet és gyakorlat
Ha valaki előképzettség nélkül vág bele a tanulásba, a teljes tanfolyamot el kell végeznie, vagyis kötelezően részt kell vennie minden tanórán. És hogy miből is tevődik össze egy ilyen kurzus? A 8 órás munkavédelmi oktatást általános üzemeltetési ismeretek követik hasonló óraszámmal, majd jöhet a 4-6 órányi speciális elmélet és az általában 3-6 órányi kötelezően előírt gyakorlat. Bár elvétve fogalmazódik meg ilyen igény, természetesen további gyakorlati órák vételére is lehetőség van.
Ezt követően már „csak” sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenni, és már kezünkben is tarthatjuk friss gépkezelői jogosítványunkat.
Gyakoribb eset, hogy a képzésre jelentkező nem nulláról indul, azaz már rendelkezik valamilyen géptípusra gépkezelői vizsgával vagy még OKJ-s vizsgával. Ilyenkor mentesülhet az elméleti tanfolyam egy része, vagy akár egésze alól is.
Érdekességként megemlítjük, hogy az általunk megkérdezett képzésszervező szerint az elméleti vizsgán többen „hasalnak el”, míg a gyakorlat esetében magasabb a sikeres vizsgák aránya.
Miből áll a tananyag?
Hogy mit kell lefednie a tanfolyamnak, arról természetesen nem az iskola dönt – épp ellenkezőleg, a tantervi és vizsgakövetelményeket a szakminisztérium rendeletben részletesen meghatározza. Pozitívum, hogy az idei évtől bizonyos helyzetekben (például az öt targoncakategória esetében) a speciális elméleti blokkok összevonhatók, együtt tarthatók, ami nagy könnyebbség a tanulóknak.
A vizsgával nem érnek véget a teendők
Miután jogosítványokról van szó, nem lehet meglepetés, hogy időről időre meg kell újítani az egészségügyi alkalmasságot – az erre vonatkozó rovatok egyébként a dokumentum végén találhatók meg részletesen.
Több tényezőtől is függ, hogy milyen időközönként kell újra egészségügyi vizsgálaton részt venni,
így számít például az életkor, de bizonyos egészségkorlátozó esetekben (ide tartozik például a már említett magas vérnyomás) az orvos saját hatáskörben dönthet az alkalmasság időtartamáról.
Pörög a gépkezelők képzése
Décsi András, a Logika Pro ügyvezetője emellett azt is elmondta, hogy a legtöbb ügyfelük már rendelkezik valamilyen tapasztalattal gépek üzemeltetése terén, sőt, az is gyakori, hogy a foglalkoztató felkérése alapján szervezik meg a munkavállalók képzését – legtöbbször az adott megrendelő telephelyén. A gépkezelői képzések töretlen népszerűségét mutatja, hogy Magyarországon idén november közepéig nagyjából 6700 vizsgára került sor, és a vizsgákon 25 fő fölött van az átlagos létszám.
