Budapestnek 147 éves története során először kellett szembenéznie olyan helyzettel, mint amilyet a koronavírus-járvány eredményezett: idén már másodszor ürül ki a város – emlékeztetett az idén az interneten megtartott eredményhirdetés és díjátadó előtt a klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes.
Dorosz Dávid hangsúlyozta: a kortárs építészet feladata, hogy választ adjon a klímaválság kihívásaira, ezért is méltatta a pályázatra nevezett innovatív, a zöld városfejlődést is szolgáló, új épületeket.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze kiemelte az idei pályázat magas színvonalát; elmondása szerint a beérkező pályaművek közül azok is igen jó minőséget képviselnek, amelyek nem nyertek díjat.
A pályázatra olyan alkotásokkal lehetett jelentkezni, amelynek használatbavételi engedélye 2017. július 2. és 2020. július 1. között vált jogerőssé, vagy ebben az időszakban adták át.
A díj olyan igényesen megtervezett és létrejött, új vagy megújított épület, építmény, közterület, belső tér tervezője részére adományozható, amely javítja a főváros építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését, elősegíti az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, formálja a városképet és mindezek által ösztönzi a további magas színvonalú, innovatív beruházásokat.
A bíráló bizottság elnöke Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes volt, mellette Erő Zoltán főépítész; Bardóczi Sándor, Budapest megbízott főtájépítésze; Csapó Balázs, a Budapesti Építész Kamara elnöke, valamint Soltész Noémi, Jan Stempel (Csehország), Szabó Levente és Zsuffa Zsolt építészek vettek részt a testület munkájában.
A 2020. évi pályázatra beérkezett 17 érvényes pályamű közül a bírálóbizottság hat épületet helyszíni bejáráson is megtekintett.
A Budapest Építészeti Nívódíjával kitüntetett, angyalföldi Vizafogó Óvoda tervezői, Nagy Csaba és Pólus Károly a nyolcvanas évek paneles építésének termékeként létrejövő, eredeti épületet nem lebontották, hanem „okos vizsgálat” alapján részben megtartották – áll a zsűri méltatásában.
A MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. ütemének tervezői Csillag Katalin és Gunther Zsolt voltak. Mint a zsűri fogalmazott: „a bátor beavatkozások és a nagyvonalú építészet eredményeként a célkitűzésként jelzett új MOME-identitás megteremtése és egy nyitottabb oktatási struktúra létrehozása is megvalósulni látszik”.
A bírálók méltatták a Vasáros Zsolt által tervezett Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) és Közép Európai Művészettörténeti Kutatóintézet komplexumának „mértéktartó profizmusát” is: „az OMRRK együttese az utóbbi évtizedek kulturális beruházásainak talán egyik legfontosabbika, amelyben az építtető szándékai és a tervező professzionális, integratív és proaktív szemlélete egyedi értéket teremtett” – hangsúlyozták.
A Stefánia út Ligeti-műteremvillát Zombor Gábor tervei alapján újították fel és alakították át a Polgári Magyarországért Alapítvány székházaként. A zsűri egyaránt kiemelte az épület fő elemeit tiszteletben tartó külső és belső helyreállítást, valamint a kortárs tájépítészeti eszközökkel, mégis az épülettel teljes összhangban kialakított kertet.
A Havanna Hetivásár a 18. kerületi Havanna-lakótelep szélén szombatonként megtartott piac számára készült a fővárosi TÉR_KÖZ pályázat támogatásával. A Keller Ferenc és Láris Barnabás által tervezett piacépület „visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti megformálása jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni” – áll a méltatásban.