Japánba érkezett az F1

A pályát eredetileg a Honda tesztpályájának építették 1962-ben. A japán aszfaltcsíkot a holland John Hugenholtz tervezte. Érdekesség, hogy a létesítmény mellé a Honda gyár dolgozóinak és családjainak egy vidámparkot is építettek.

A pályát eredetileg a Honda tesztpályájának építették 1962-ben. A japán aszfaltcsíkot a holland John Hugenholtz tervezte. Érdekesség, hogy a létesítmény mellé a Honda gyár dolgozóinak és családjainak egy vidámparkot is építettek. A Formula–1-es japán nagydíjat 1987 óta tartják ezen a helyszínen. Általában a szezonok végéhez közeledve rendezik meg a versenyt, emiatt sokszor itt dőlt el a világbajnoki cím sorsa, eddig összesen tízszer, de erről egy picit később. 2007-ben és 2008-ban a japán nagydíjat a Fuji Speedwayen rendezték meg, ugyanis a szuzukai pálya felújítása elkerülhetetlenné vált, végül 2009-ben tért vissza a helyszín a versenynaptárba.

A pályáról

A pálya hossza 5807 méter hosszú, és az egyetlen a versenynaptárban, melynek nyolcas alakja van, azaz egy felüljárón visz át a versenyzők útja. Szuzuka az egyik kedvenc helyszíne a versenyzőknek, a pálya rendkívül gyors, azonban nagyon veszélyes is.

Japán Nagydíj

Talán kijelenthetjük, hogy a világ egyik legérdekesebb versenypályája, itt szinte mindegyik kanyartípus megtalálható: hajtű-, közepesen gyors, gyors kanyar és sikán is van benne. Az egyik legismertebb kanyar egy veszélyes balos, a hátsó hosszú egyenest követő 130R, azért nevezték el így, mert a kanyar 130 méter sugarú. Emellett a pilóták egyik kedvence a különleges “S” kanyarsorozat mely két bal- és két jobbkanyarból áll, ez a pálya egyik legtechnikásabb pontja, amin rendkívül nehéz hiba nélkül áthaladni.

Japán: emlékezetes csaták és tragédia 

Mint fentebb írtuk, a pálya rengeteg legendás összecsapás és sajnos tragédia helyszínéül is szolgált. Fel is elevenítünk párat.

1987-ben Nelson Piquet, a Williams csapat pilótája itt szerezte meg pályafutása harmadik egyéni világbajnoki címét. Csapattársa, Nigel Mansell a szabadedzésen bukott egy nagyot, és megütötte a hátát, emiatt kénytelen volt kihagyni a futamot. Gerhard Berger a Ferrarival több mint két év után csapata első nagydíjgyőzelmét aratta.

Prost és Senna a japán nagydíjon

Prost és Senna ütközése

Az 1989-es nagydíj Alain Prost és Ayrton Senna szolgáltatta az izgalmakat. A két rivális – akik McLaren pilótái voltak abban az évben – a 46. körben a sikánhoz érve összeütközött. Ennek eredményeként Prost kiesett, Senna továbbment, és végül megnyerte a versenyt, viszont utólag megfosztották első helyétől, így Alessandro Nannini, a Benetton pilótája örülhetett az első helynek. Abban az évben Alain Prost lett a világbajnok.

1990 volt a Prost – Senna összecsapás második felvonása. A két legenda rivalizálása ekkor jutott a tetőpontjára. Prost – már a Ferrari versenyzőjeként – és Senna (McLaren) az első helyért csatázva már az első kanyarban, több mint 290 kilométer per órás sebességgel száguldva ismét összeütközött, mind a ketten kiestek a versenyből. Abban az évben Senna lett a világbajnok.

1994 Japán Nagydíj

Schumacher és Hill

Az 1994-es esős, piros zászlóval félbeszakított, majd újraindított versenyt Damon Hill (Williams) nyerte meg, a verseny arról emlékezetes, hogy legyőzte riválisát, Michael Schumachert (Benetton), és ennek a győzelemnek köszönhetően az egyéni világbajnoki cím eldöntése a szezonzáró Ausztrál nagydíjra marad. Végül Schumacher lett a világbajnok abban az évben.

Jules Bianchi

Jules Bianchi

A 2014-es verseny sajnos nem egy izgalmas csatáról marad emlékezetes. A meteorológusok a japán nagydíj idejére jósolták a Fanfon tájfun megérkezését az országba, ami végül a futam kezdésére meg is érkezett. A verseny előtt felmerült annak a lehetősége, hogy a mezőny korábban rajtoljon el, ezzel is kikerülve az ítéletidőt, ám ezt – leginkább az európai tévénézők miatt – nem lépték meg. A pálya rendkívül vizes volt, rosszak voltak a látásikörülmények, így a safety car mögül rajtoltak el, három kör után meg is szakították a futamot, várva az időjárás enyhülésére.

A futam végül folytatódott, és a 42. körben megtörtént az, amiről mindenki azt gondolta, hogy soha többet nem történhet meg. Jules Bianchi a 7-es kanyarból kicsúszva az egyik összetört Saubert kiemelő darus homlokrakodónak csapódott, valószínűleg egy vízátfolyáson csúszhatott meg az autójával, és teljes sebességgel csapódott a darunak. Bianchit életveszélyes fejsérüléseket szenvedett, azonnal kórházba szállították, ahol megműtötték. Két nappal a baleset után kiderült, hogy a francia pilóta súlyos, visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedett, ami a nagy erejű becsapódás következménye volt. A Forma 1 egyik legnagyobb tehetségének tartott Jules Bianchi egy évvel a szörnyű baleset után, 2015. július 17.-én elhunyt.

Írta: Grund Online