Az eseményen Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: a teljes körű felújítás és rekonstrukció célja az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza.
Felidézte, hogy a Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban jelentősen leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér.
Az 1898 és 1990 között emelt Budai Vigadó alapvetően egy „konzervatív”, neoreneszánsz palota, amelyet a szecessziós elemek, díszítések tesznek különlegessé a hasonló épületek között – fejtette ki Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Hozzátette: az eredeti állapothoz képest kevésbé hangsúlyozták azt a 19. század végi polgári miliőt, amelyben a Budai Vigadó született, például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást, inkább a népművészettel összefüggésbe állítható motívumokat, díszítéseket emelték ki az eredeti koncepcióból.
Az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárokkal megvilágított díszteremben összecsukható nézőteret építettek be, így az elsősorban táncelőadásoknak otthont adó tér visszanyerheti eredeti bálterem funkcióját is – hangsúlyozta az építész. Hozzáfűzte: a belső udvart új üvegszerkezettel fedték be, amely alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. A többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtak.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat a korábban egyszerűen bevakolt felülvilágítóval, tágas és világos tereket létrehozva. A pinceszinten jelentős munkák, például az alapmegerősítést és vízszigetelést követően raktárhelyiségeket alakítottak ki. A könyvtár területe is négyszeresére nőtt a felújításnak köszönhetően. Az eseményen készült képek alapján elmondhatjuk, hogy megérte várni a felújításra.
Kevésbé ismert, hogy a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében – mondta Kelemen László. A felújítás eredményeként a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.
