Grassalkovich-kastély, Gödöllő
A gödöllői kastély hazánk egyik legnagyobb barokk stílusú kastélya. Megépülése Grassalkovich Antal és Mária Terázia nevéhez köthető. Építése 1740-ben kezdődött. A magyar állam 1867-ben vásárolta meg és királyi pihenő rezidenciává alakította.
Schossberger-kastély, Tura
Az épület Bukovics Gyula tervei alapján épült és Pest megyében, az Aszódi járásban található. Megjelenésében a francia Loire menti kastélyokat idézi. Különlegessége, hogy az építés során az akkor kor legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett központi fűtéssel, egyedi szigeteléssel és villanyárammal. Az épület alsó helyiségeibe a természetes fényt tüköraknás fénycsapdák segítségével juttatták le.
Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
Ybl Miklós tervezte, az építkezés 1875 és 1879 között zajlott. A neoreneszánsz-eklektikus stílusú épületet végül 1882. július 19-én adták át. Az épülettel kapcsolatban a tervezőtől Wenckheim Krisztina azt kérte, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis az egész legyen harmonikus. A különleges kívánságok sora itt még nem ért véget: további kérés volt, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, amennyi nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak.
Széchenyi-kastély, Nagycenk
A fertődi kastélytól nem messze fekvő épületet 1741-ben kezdte el építeni a Széchényi család. Az Esterházy-kastélyhoz képest szerénynek mondható épületet az építést követő száz évben szinte mindegyik generáció átépítette valamilyen formában. Ez a folyamat az épület külsején is látszódott, az eredeti barokk külső egyre jobban klasszicizálódott az évek során.
Károlyi-kastély, Nagymágocs
Az épület a 19. században épült, eklektikus és neobarokk stílusban. A főépületet Viktor Siedek, a hozzátartozó épületek egy részét pedig Ybl Miklós tervezte. Szerencsére a főépület eredeti állapotban maradt meg, bár valószínűleg az idők folyamán hozzáépítettek és egyes részeit lebontották. Napjainkban szociális otthonként működik.
Festetics-kastély, Keszthely
Az épületet 1883 és 1887 között újabb épületrészekkel és neobarokk toronnyal bővítették. Ennek eredményeként az U alakú, közép- és oldalrizalitokkal tagolt, egyemeletes épület főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastélyban 101 helyiség található, a bejárata előtt áll a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát.
