A tűzoltóság tájékoztatása szerint a gótikus épület kőből készült szerkezetét és tornyait végül sikerült megmenteni a teljes pusztulástól. A párizsi ügyészség baleset miatt indított nyomozást.
Egyelőre kérdéses a tűz oka
Az első hírek szerint a lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, onnan terjedtek tovább. A francia rendőrség balesetként kezeli az esetet. Az oltás közben egy tűzoltó megsérült, rajta kívül nincsenek sérültjei a katasztrófának.
Fotó: Time
Újjáépül a Notre-Dame
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök nem sokkal éjfél előtt közölte, hogy újjáépítik a Notre-Dame-ot. Egy örökségvédelmi szakértő véleménye szerint az épület födéme már soha nem lehet olyan az újjáépítés után, mint a tűzvész előtt volt, új technológiát kell felhasználni. Ennek az egyik oka, hogy Franciaországban már nincsenek olyan nagy fák, amelyeket fel lehetne használni a Notre-Dame leégett födémszerkezetének újjáépítéséhez – tette hozzá.
Fotó: BSPP – B. Moser
Bertrand de Feydeau, a Fondation du Patrimoine örökségvédelmi csoport alelnöke a France Info rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Párizs főszékesegyházának födémszerkezetét több mint 800 éve az ország területén lévő ősi erdőkből származó fákból építették. Elmondás szerint a tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer fát a feljegyzések szerint 1160 körül vágták ki, 21 hektárnyi erdőt használtak fel hozzá.
Fotó: AFP – Philippe Wojazer
A boltíves kőmennyezetet például azért is építették, hogy megvédje a székesegyház belsejét egy olyan esettől, ami tegnap történt, tehát az égő fa tetőszerkezet összeomlásától.
Fotó: AFP – Philippe Wojazer
A Notre-Dame eredeti födémszerkezetét az 1160-1170-es években építették és bár 1220-ban átépítették, de felhasználták az eredeti szerkezet számos elemét a mintegy 100 méter hosszú, 40 méteres kereszthajós, 10 méter magas tetőszerkezethez.
A kegytárgyak biztonságban vannak
André Finot, a Notre-Dame székesegyház szóvivője elmondta, hogy a kegytárgyak a sekrestyében lévő kincstárban biztonságban vannak. A nem mozdítható részek közül az egyik legértékesebb a két harang, ezek teljesen biztonságban vannak. A legnagyobb, a déli toronyban lévő harang 1685 óta áll a helyén és 13 tonnát nyom. Végül a rózsaablakok is megmenekültek, pedig kétséges volt, hogy kibírják-e a tüzet.
Fotó: BSPP – B. Moser
Az ereklyék közül biztonsága helyezték a töviskoronát is, amelyet még 1238-ban IX. Lajos király vitt Párizsba abban a hitben, hogy az volt Jézus fején. Szintén sértetlen megmaradt az tunika is, amelyet a király hordott, amikor a töviskoszorút Párizsba vitte.
Fotó: AFP – Philippe Wojazer
A tűzben odaveszett viszont több XVII-XVIII. századi festmény, amelyek túl nagyok voltak ahhoz, hogy kivigyék őket a Notre-Dame-ból. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem sokkal a tűz előtt 16 szobrot – a tizenkét apostolt és a négy evangélistát ábrázoló alkotást – elszállítottak, hogy restaurálják azokat.
Komoly feladat volt a tűz megfékezése
Gregg Favre, a St. Louis-i tűzoltóság egykori helyettes parancsnoka szerint a pusztításhoz a magas tornyok, a hatalmas terek és a tűzvédelem hiánya is hozzájárult.
Gregg Favre a Twitteren leírta, hogy az ilyen épületek oltásánál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy fából készültek, óriási nyitott terekkel rendelkeznek, és nagyon kevés tűzzáró tömítést építettek be, már ha történt ilyen.
After my last tweet, I got a couple DMs asking firefighting related questions about the #NotreDameFire.
I -like most of you- are watching from a world away. But if you’re interested in some profession specific things I’d note/be concerned of, you can follow this thread. pic.twitter.com/golMnbYsDK
— Gregg Favre (@GreggFavre) 2019. április 15.
Kifejtette, hogy a nagy belmagasság miatt a tűzoltók azt a módszert sem tudták alkalmazni, hogy megnyitják a tető egy részét, így akadályozva meg a tűz további terjedését, ezért is nem tudtak a levegőből oltani. A francia katasztrófavédelem emiatt a Szajnából szivattyúzta a vizet az oltáshoz szükséges vizet. A párizsi tűzoltóság szóvivője pedig arról számolt be, hogy az idő és a szél is ellenük játszott.
#NotreDame Une partie de l’eau utilisée par les pompiers a été pompée directement dans la Seine, juste à côté pic.twitter.com/XhryJnvGV8
— Marc Bettinelli (@MarcBettinelli) 2019. április 16.
Emiatt a tűzoltóknak be kellett hatolniuk az épület belsejébe, ahol a fecskendőkkel gyűlt meg a bajuk, mert ezekkel nehéz manőverezni a több mint 800 éves falak között. Ezen felül a tűzoltók nagy veszélyben voltak a tető beomló darabjai miatt, így igazi csoda, hogy „csak” egy tűzoltó sérült meg – tette hozzá. Arra is oda kellett figyelniük, hogy mindenkit időben kimenekítsenek, ráadásul a felújítási munkálatok miatt a szokásosnál több ember tartózkodott a falak között.
