Miután Emmanuel Macron államfő a katasztrófa másnapján azt mondta, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy „az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.
„Szerintem nem egyszerűen helyre kell állítani a huszártornyot, hanem az eredetei formájában kell azt megtenni” – mondta a műemlékvédelmi épületek főépítésze, aki 2013 óta vezeti a katedrális felújítási munkálatait. Emlékeztetett arra, hogy az 1964-ben aláírt Műemlékek és Helyszínek Védelméről szóló Nemzetközi Charta előírja, hogy a történelmi műemlékeket eredeti formájukban kell felújítani.
A köztársasági elnök a tűzvészt követően úgy fogalmazott, hogy olyan „invenciózus helyreállítást” képzel el, amit a huszártorony megalkotója, Viollet-le-Duc építész munkássága inspirálna, aki saját korában „tiszteletteljes kreativitással” tudta ötvözni a hagyományt a modernitással.
Eugene Viollet-le-Duc 1859 és 1860 között állította helyre a Notre-Dame kúp alakú huszártornyát. Az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között bontották le. A főépítész szerint „Eugene Viollet-le-Duc remekművének nagy ereje a kortalanságban rejlett. Egy XIII. századi középkori remekművet épített újjá. Ezt kellene most is tenni”. Példaként említette a kölni dóm második világháborúban kilőtt ablakainak pótlását „Amikor Viollet-le-Duc újjáépíttette a huszártornyot, csak három rajz állt rendelkezésére a régi toronyról, amely akkor már nem létezett. Ma nem ez a helyzet. A leomlott huszártorony nagyon jól dokumentált, minden részletet rögzítettünk. Nem a semmiből kell kezdenünk” – hangsúlyozta Philippe Villeneuve.
Egy áprilisi végi felmérés szerint a franciák 54 százaléka a huszártorony eredeti formában történő helyreállítását tartja jó megoldásnak, míg 25 százalékuk kortárs építészeti megoldást támogatna.