Bécsnek nem véletlenül van bérelt helye a világ legélhetőbb városainak listáján, az emberközpontúság pedig tökéletesen tetten érhető a Nordbahnviertel (Északi vasúti negyed) városrész történetén, koncepcióján is. Mint neve mutatja, az övezet barnamezős fejlesztésként jött létre az osztrák főváros használaton kívüli pályaudvarainak helyén, ráadásul 85 hektáros területe is nagyjából megegyezik Rákosrendezőével.
Változtatni sosem késő
Az osztrák főváros Leopoldstadt negyedében fekvő Nordbahnhof (Északi pályaudvar) az 1990-es évek közepére veszítette el végérvényesen eredeti funkcióját. Ezt követően szinte azonnal felvetődött a beépítés lehetősége, viszont kezdetben utcákkal sűrűn átszőtt, hagyományosabb városrészről szóltak a tervek. Szerencsére a vezérelveket újragondolták, a tervezési folyamatba pedig a környező lakosokat is bevonták – azaz a legjobb ötleteket beépítették a koncepcióba, így valódi és hatékony társadalmi egyeztetést követően 2014-ben mutatták be a konkrét terveket.
Időközben ráadásul a természet elkezdte visszahódítani az elhagyatott pályaudvarok területét, a létrejött tavakban, kiserdőkben pedig gazdag flóra és fauna – például ritka béka- és lepkefajok – leltek otthonra. Ebből adódott az ötlet, hogy az új lakónegyed két részét egy-egy hatalmas park köré építsék fel, amihez csupán megritkították a kialakult „dzsungelt”, miközben igyekeztek eltávolítani az invazív fajokat.
Az 1994-es és a 2014-es koncepció
Bringa és villamos
A Freie Mitte (szabad központ) nevű park elhelyezkedéséből magától értetődően adódott, hogy a kétoldalt felhúzott lakóépületeket és munkahelyeket autóval kizárólag a terület széle felől lehet megközelíteni, a parkon nem haladhatnak át gépjárművek. A jól átgondolt forgalmi rendszerben sok egyirányú utcát találunk, de forgalomcsillapított övezetekből is jutott bőven, az pedig magától értetődik, hogy mind a tömegközlekedésre, mind a kerékpáros forgalomra kiemelt hangsúlyt fektettek: a közösségi közlekedést többek közt egy teljesen új és egy meghosszabbított villamosvonal szolgálja, míg a város első bringasztrádája a Nordbahnviertelt is érinti.
A múltat nem kell eltörölni
A természetvédők mellett a vasútmániások is örülhettek, hiszen ezzel párhuzamosan azt is elvetették, hogy a terület múltját teljesen el kell törölni. Ebből adódóan a városnegyed fontosabb járdái sok helyen az egykori vágányok nyomvonalán futnak – olyannyira, hogy néhány helyen a gyalogjárókat a helyben hagyott sínszálak szegélyezik, míg a parkban sétálva itt-ott előbukkan egy alakjelző, váltó vagy épp régi vasúti lámpaoszlop. Az viszont sajnálatos, hogy a Nordbahnhof műemléképületei közül a legtöbbet már az 50-es, 60-as években lebontották – igaz, ennek legalább annyi előnye van, hogy szabadabb kezet adott a tervezőknek az új városrész megálmodásakor.
Nem csak biológiai értelemben fontos a változatosság
Az emberi lépték emellett az épületeken is tetten érhető. Míg magasépületből csupán néhány épült, az egymás mellé felhúzott lakó- és irodaházak stílusban egységesek ugyan, de korántsem egyformák. Ennek köszönhetően a negyed nem vált szürkévé és unalmassá, amiben az is segített, hogy az utcák sok helyen szabálytalanok, vagyis nem alkotnak csupa-derékszög négyzethálót.
Az épületek aljában boltok, vendáglátóhelyek, hivatalok, orvosi rendelők kaptak helyet, és a tervezők még arra is ügyeltek, hogy méret szempontjából nagy legyen a szórás a kialakított üzlethelyiségek között. Ezzel ugyanis sikerült elérni, hogy változatos szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások telepedjenek meg a negyedben, tovább erősítve a „15 perces város” jelleget.
A sokszínűséget az is elősegíti, hogy egy-egy tömbön vagy akár épületen belül vegyesen létesítettek különféle árfekvésű lakásokat, ezzel elkerülhetővé vált a módosabb és szegényebb „klikkek” kialakulása a negyeden belül.
Ehhez kapcsolódva pedig muszáj szót ejteni a Nordbahnviertel – és áldalában Bécs – egyik legerősebb ütőkártyájáról: az állami támogatások, a munkabérekhez képest viszonylag olcsó bérlakások és az ingatlanfejlesztések ösztönzésének átgondolt rendszerével sikerült elérni, hogy a városban rengeteg lakás épüljön, ráadásul többnyire piaci alapon. Ez elejét vette a lakásárak, lakbérek elszállásának, ezzel annak a lakhatási válságnak, ami a nyugat-európai országok többségének komoly fejtörést okoz, és az utóbbi évtizedben Magyarországra is begyűrűzött.
Látványos előnyök
És hogy a fentiek miben nyilvánulnak meg? Mialatt Budapestről egyre többen költöznek az élhetőbb és olcsóbb agglomerációba, hogy aztán dolgozni, tanulni, ügyeiket intézni visszajárjanak a városba, Bécs lakossága még növekedni is tudott.
Mindezek fényében kíváncsian várjuk, mihez kezd Budapest a frissen megszerzett Rákosrendezővel. Egy biztos: ha a megvalósuló projekt csak fele olyan előremutató és átgondolt lesz, mint a Nordbahnviertel, a magyar főváros már abból is hatalmasat profitálhat.
Fotók: Stadt Wien, Strabag Real Estate, Quartiersmanagement Nordbahnviertel
