Elhunyt Callmeyer Ferenc Prima és kétszeres Ybl Miklós-díjas építész

Kilencvenkét éves korában, október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima és kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója – közölte az MMA.

„A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért” – vallotta Callmeyer Ferenc, aki úgy tekintett az építészetre, mint jelhagyásra, egyben örök mulatságra. Callmeyer Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – olvasható az MMA közleményében.

Callmeyer Ferenc Miskolcon született 1928. április 3-án. A Műegyetem építészmérnöki szakán végzett, több évtizedig oktatott is ott, volt a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. Fiatalon Ybl-díjat kapott.

Emblematikus épületeket alkotott a Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai.

A badacsonyi Poharazó

A badacsonyi Poharazó. Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

1963 és 1965 között a londoni Sheppard Robson & Partnersnél dolgozott. 1965-től 1989-ig a Tervezésfejlesztési és Építészeti Intézet főosztályvezető-helyettese, 1990-től 1998-ig a Callmeyer és Tsa Építésziroda tulajdonosa.

A Tátika Étterem. Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

A Tátika Étterem. Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Nevéhez kötődik a Kossuth téri irodaház, az újpalotai lakótelep és számos iskolaépület. Több szakkönyve is megjelent. Az 1990-es választásokon az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójáért. Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnöke volt. Munkásságáért 1993-ban másodszor is megkapta az Ybl Miklós-díjat, majd 2008-ban Prima díjat vehetett át. Az MMA Építőművészeti Tagozat díjasa, Jean Monnet-emlékérmes volt.

Sokrétű és sokirányú alkotói tevékenységének két érzékletes példája az ideális házról alkotott elképzelése, és az „iskolautca”. Személyes és építészeti tapasztalatai nyomán az vált meggyőződésévé, hogy az ideális ház jurtaszerű, közepe van, amelyet körbe lehet járni, de nincsenek válaszfalai. A másik, a nevéhez kötődő „via schola”, az iskolautca típusú építészeti elgondolás, melyet később külföldön is átvettek. Mintegy 40 iskolát tervezet – olvasható az MMA a közleményében.

Forrás: MMA/MTI/Kiemelt kép: MTI:Mohai Balázs