A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére 2019-ben alakult LITT nem rég mutatta be a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag négy pillére az újlakások kínálatának növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan piac adminisztratív korlátainak enyhítése valamint a hatékonyabb építőipar és a hazai alapanyaggyártás ösztönzése.
A LITT életrehívásának kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint egy olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait és az ezek szabályozására kidolgozott javaslataikat.
Scheer Sándor, a LITT elnöke, a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatója a javaslatok bemutatásakor elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után, 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor a lakásvásárlás elérhetősége – különösen Budapesten – jelentősen romlott. A hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től az új lakások átadásának visszaesése várható.
A lakásépítések felfutását a szakképzett munkaerő hiánya is korlátozza
Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2014-től erősen emelkedtek a lakásárak, de tavaly szeptemberről decemberre Budapesten már 3,5 százalékos csökkenést prognosztizálnak. A háztartásoknak erőn felül kell költeniük lakhatásra, a fővárosban a lakásárak jövedelmeket meghaladó emelkedése a külső, olcsóbb kerületek felé terelte a keresletet, az ingázási idő növekedése pedig versenyképességi problémákhoz is vezet – mutatott rá.
A magyar lakóingatlanok megújulási rátája historikusan és régiós összehasonlításban is nagyon alacsony. A lakásépítések egészséges felfutását leginkább a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza, ami az építés minőségére is negatívan hat.
A bérleti díjak jövedelmekhez viszonyított aránya Budapesten meghaladja az európai átlagot, egy egyszobás lakás bérleti díja az átlagos jövedelem 46 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 38 százalék. Vásárlóerő paritáson mérve a budapesti háztartásoknak marad az egyik legkevesebb elkölthető jövedelme a tipikus albérleti díj kifizetése után, fele annyi, mint Bécsben.
Probléma az is, hogy csak a lakosság 5 százaléka bérel piaci alapon lakást, vállalkozói bérbeadók gyakorlatilag nincsenek a piacon, amit szabályozási problémák hátráltatnak. Míg például Ausztriában 55, Bécsben 20 százalék a lakástulajdonlási arány, Magyarországon 85 százalék, és Budapesten is 80 százalék felett van.
A lakáspiacot illetően a LITT az újlakás kínálat hosszú távú növelése érdekében többek között az újlakás kibocsátás egészséges szintjének meghatározását, elérésének biztosítását, otthonteremtési kerekasztal létrehozását, kontraciklikus, illetve a magánszektor kapacitásigényére figyelemmel lévő állami beruházási politikát javasolja.
