A Brenner-bázisalagút építése

8,5 milliárd euró kivitelezési költség, 64 kilométernyi megépítendő alagútszakasz, ezek a legfőbb sarokszámai az Ausztriát és Olaszországot összekötő vasúti alagútprojektnek

A svájci Alpokban tavaly adták át a Gotthard-bázisalagutat, amelyik 57 kilométeres hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútja volt. Építése 17 évig tartott és átadásával a Zürich–Milánó közötti menetidő egy órával lerövidült. Az AlpTransit projekt részeként jelenleg is épül a Ceneri-bázisalagút, ám az öreg kontinensen ezen kívül is számos alagútépítési munka zajlik. Még a Gotthard-bázisalagútnál is hosszabb alagút fogja összekötni Tirolt Olaszországgal, Norvégiában pedig a világ legmélyebb tenger alatti alagútépítése kezdődött el. Stockholm ambiciózus projektjeként az elkerülő körgyűrűt viszik a föld alá, és Ausztriában két jelentős alagútépítési projekt zajlik éppen. A Koralm alagút a Grazot és Klagenfurtot összekötő vasúti pálya részeként épül. 32,9 kilométeres méretével a Kolarm joggal pályázik Ausztria leghosszabb vasúti alagútjának címére. A Semmering-projekt 2014-ben indult, és ennek keretében egy 27 kilométeres új alagút valósul meg a Graz–Bécs vasútvonalon.

Új rekord készül

A legizgalmasabb alagútépítési projektekről folyamatosan beszámolunk olvasóinknak, elsőként kezdjük a Brenner-bázisalagút építésével. 64 kilométeres összhosszával a várhatóan 2025-re elkészülő bázisalagút máris túlszárnyalja a Gotthard-bázisalagút méreteit. A 8,5 milliárd euróból megvalósuló vasúti alagútrendszer az olaszországi Fortezza és az ausztriai Innsbruck között épül. A fő alagutak hossza 55 kilométer, ezt egészíti ki Innsbrucknál egy 9 kilométeres alagútszakasz, amely a meglévő infrastruktúrával kapcsolja össze az új műtárgyat, azaz így összesen 64 kilométernyi alagút épül a projekt keretében. Az 1800 méter magas hegyek alatt vezető alagútrendszer két egyvágányú alagútból áll, amelyek között összekötő, feltáró és menekülő alagutak is épülnek. A vonalon két helyen tudják a személyvonatok a tehervonatokat előzni. A kivitelezés gyorsítása érdekében az alagutakat nem csupán a két végükről kezdték el fúrni, hanem két közbenső szakaszt is indítottak, így egyszerre nyolc helyen fúrnak a kivitelezők. A két főalagút belső átmérője 8,1 méter, és egymástól 70 méteres távolságban helyezkednek el. 333 méterenként épülnek összekötő folyósók, amelyek menekülőútvonalként szolgálnak. A Brenner-bázisalagút érdekessége, hogy a két főalagút között egy kisebb, feltáró alagutat is építenek, ez 5 méter átmérőjű, és 12 méterrel a másik két járat alatt fut. A kivitelezés ideje alatt ennek célja az, hogy minél több információt sikerüljön a kőzetekről gyűjteni, ezáltal csökkenteni lehessen a főalagutak építési költségeit és a kivitelezés idejét. Később a feltáró alagút a két fő járat víztelenítésében játszik majd szerepet. Az építés kisebb részben robbantásos technológiával, nagyobb részben pedig TBM alagútépítő gépekkel történik. Tavaly májusban elkészült az első innsbrucki összekötő alagút, a másiknál pedig őszre fejeződtek be a fúrási munkálatok.

A transzeurópai vasúthálózat részeként a Brenner-hágón átvezető vonal az egyik legfontosabb észak–déli irányú vasúti összeköttetés a kontinensen, ahol jelentős mennyiségű árut szállítanak. Jelenleg a vonatok igen meredek útvonalon kénytelen közlekedni, gyakran két villamos mozdonnyal, helyenként maximum 70 km/órás sebességgel. A megnyitás után a tervezett napi forgalom 80 személyszállító és 320 tehervonat lesz.

Írta: Grund Online