Statikailag átgondolt és esztétikailag kedvező kialakítású
A tervpályázatra összese 17 pályamű érkezett, és az első díjat a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium terve nyerte el. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.
Tarlós István főpolgármester az eredményhirdetés előtt elmondta, hogy a főváros hídjain egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember képes átkelni. A belvárosban kialakuló torlódások oka nemcsak a hidak „viszonylag csekély” átbocsátó képessége, hanem a belváros környező utcáinak befogadó képessége – mutatott rá. Azt is mondta, hogy Budapest északi és déli szakaszán nincs elegendő átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta, csaknem hetven éve nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között.
Az új híd tehermentesítheti a belvárosi hidakat
Tarlós István közölte, hogy a hatástanulmányi adatok szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépkocsival csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezerrel járművel az Üllői út forgalma. Hozzátette, hogy a nyertes pályamű alapján megépülő új híd és környezete a gyakorlati hasznán túl a megjelenésével remélhetőleg jelképezi majd a 21. századi Budapestet.
Fürjes Balázs egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos és a nyertes pályaművet kiválasztó zsűri elnöke elmondta, hogy a pályázók nem tették könnyűvé a döntést, ugyanis jobbnál jobb terveket nyújtottak be. Az első helyezettel szerződést kötnek, ezt követően indulhat a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése. Ez várhatóan 2-3 évet vesz majd igénybe – tette hozzá.