Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy a tavalyi magas bázis adatok miatt és az építőipar magas rendelésállománya miatt – ami 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit – az ágazat termelési volumenének márciusi 1,4 százalékos emelkedésénél nem lehet megtorpanásról beszélni. A magyar építőipar kapacitása véges, csak annyi munkát vállal fel, amit határidőben, jó minőségben el tud végezni, ráadásul azzal is tisztában kell lenni, hogy az építőipar bővülése egy ponton túl már nem növelhető tovább.
Kiemelte, hogy az ÉVOSZ az építőipar termelésében idén továbbra is 12-15 százalékos növekedésre számít, 3000 milliárd forintos értékben. Koji László szerint az építőipar most három nagy problémával küzd: a gépesítettség alacsony színvonala, a foglalkoztatott munkaerő alacsony hatékonysága és az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs 2020. január 1-je utáni helyzetének rendezetlensége.
Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy Budapesten az első negyedévben 6 irodaházat terveztek átadni, de ebből csak 2 teljesült, ráadásul jelentős csúszásokkal kell számolni szinte minden megkezdett építkezésnél. Az elemző ugyanakkor a rendelésállományok alakulása és a kedvező időjárás visszatérése miatt ismét az ágazat érdemi erősödésére számít.
Az év egészében az építőiparban 20 százalék körüli éves növekedéssel számol idén, figyelembe véve, hogy a 2017-es év eredményei eleve erős alapot jelentenek.
Horváth András megjegyezte, az épületek építésére 83 milliárd forintért kötöttek új szerződéseket márciusban, így a szerződésállomány értéke éves alapon 5 százalékkal, 435 milliárd forintra emelkedett. Az egyéb építmények kategóriában 121 milliárdnyi új szerződést írtak alá.
Az év első negyedének végéig 3394 új lakást adtak át, 65 százalékkal többet az egy évvel korábbihoz képest. Lakásépítési engedélyt 9850-et adtak ki, ami 3 százalékos időszaki emelkedést mutat.
Az elemző szerint szükség lenne az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs 2019 utáni fenntartásáról szóló kormányzati döntésre, mert úgy látja, hogy ennek hiánya bizonytalanságra ad okot, ami akadályozza a piac további bővülését.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte, hogy bár az építőiparban márciusban csupán 1,4 százalékos volt a bővülés, az év első negyedévében azonban már 19 százalékos.
Hozzátette: a részletes adatokból kiderül, hogy 2016 novembere óta idén márciusban fordult elő először, hogy az építőipar új szerződéseinek volumene 7,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. Az új szerződésekből és a teljes szerződésállományból pedig az is látszik, hogy a beruházók igyekeznek befejezni a már bevállalt munkákat és az újakkal óvatosabban bánnak, részben a kapacitáshiány miatt. Az elemző szerint mindez abból is látható, hogy drágábbak lettek az építkezések, az építőipari termelői árak jelentősen, 8,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévben.
Az elemző a legfrissebb adatok alapján továbbra is arra számít, hogy az idén 10 és 20 százalék között emelkedhet az ágazat termelésének volumene.
