Hangsúlyozta, hogy piacellenőrzési vagy szabályozási kérdésekben a kormánynak is lehet szerepe, de a legfontosabb kihívást, a hatékonyság növelését a vállalkozóknak kell megoldaniuk, hogy ugyanannyi emberrel jó minőségben többet teljesíthessenek. Megjegyezte, hogy a 7-8 évig húzódó válságot követően a fizetőképes kereslet hirtelen ugrott meg, az építőipar azonban mindezt nem tudja ilyen gyorsan követni. A munkaerőhiány az egész országra jellemző, mert vidékről is sokan jöttek dolgozni az elsőként föllendülő fővárosba és a vidéki nagyvárosokba – tette hozzá.
Az érdekképviselet vezetője szerint minden építőipari alapszakma hiányszakma, a szakember-utánpótlás pedig hosszú távú, akár 20 évre szóló feladatot jelent. A munkaerőhiány – mint mondta – nem helyi sajátosság, Ausztria és Németország 25-30 éve küzd ugyanezzel. Magyarországon az ágazat tavaly év végén már több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatott, az újonnan munkába állók azonban nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, ez pedig a velük dolgozó mérnököket is jobban leköti – tette hozzá.
