Bányarobbantás Tállyán

Hosszas tervezés és egyeztetés után végül a Colas Északkő jóvoltából sikerült Tállyán megnéznünk a cégcsoport bányaüzemét, ahol nem csupán a helyszínen dolgozó mamut építőgépeket tudtuk lencsevégre kapni, hanem a helyi munkafolyamatok egyik legizgalmasabb részét, a robbantást is.

A tállyai Kopasz-hegyi kőbánya a térség legnagyobb és legjelentősebb kőbányája, ahol jó minőségű andezitet bányásznak. Nem csupán magyar, de európai szinten is jelentős kapacitással bír. Az itt kitermelt kőzetanyag elsősorban hazai infrastrukturális beruházásokban hasznosul, Tokaj-hegyvidék térségétől egészen a Dunától keletre lévő országrészig.

A tállyai kőbánya története hosszú időre nyúlik vissza. Megnyitásának egyik fontos állomása a trianoni békeszerződés volt, ami után sok felvidéki és erdélyi kőbánya az országhatárainkon kívülre került. Ekkoriban jelentősen felélénkült a bányanyitási kedv Magyarországon, mert megszaporodtak a felújítási, helyreállítási és a közúti útépítő munkák.

Bányarobbantás Tállyán
A tállyai bányaüzem

Mivel a kezdeti időszakban a község számára nem állt rendelkezésre elegendő forrás a bánya megnyitásához, 1927-ben bérbe adták a területet a Tállyai Kőbánya Rt.-nek, akik neki is fogtak az alapok lefektetéséhez. A szakmai háttér biztosításában az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. volt segítségükre, mint partner. A bányai zúzóművet, a siklót, az 1981-ig működő közel két kilométer hosszú kötélpályát, valamint a település melletti rakodóállomást és az iparvasutat 1929-ben adták át és üzemelték be. A bányában a termelési folyamat nagyjából ma is ezeken alapszik, de természetesen a megváltozott termékszerkezethez igazodva egyes elemek korszerűbbek, hatékonyabbak és jóval biztonságosabbak lettek. Kezdetben terméskövet értékesítettek.

Az ezt követő évtizedek a folyamatos változás és gépesítés jegyében teltek. Közben a 60-as évek végére megjelent az igény a különleges zúzottkő-termékekre. Ezek már bonyolultabb gyártási feladatot, komplexebb minőségellenőrzési rendszert, magasabb gyártói felelősséget és kockázatot jelentettek.

Fejlődés a rendszerváltás után

Tállyán 1991-ben ment végbe a privatizáció. Ekkor a pályázók közül a francia Colas SA szerezte meg a bánya tulajdonjogát. A Colas megígérte, hogy az első években nem vesz ki osztalékot a cégből, hanem az így fennmaradó plusz forrást a bányatechnológia korszerűsítésére fordítja. Ennek köszönhetően az immár Colas Északkő Bányászati Kft. néven jegyzett társaság üzemeiben megkezdődhetett a legszükségesebb termelőeszközök cseréje. 1991-től kezdődően a Colas Északkő közel 8 milliárd forint értékben hajtott végre beruházást tokaj-hegyaljai bányáiban, minden évben jelentősen fejlesztve és korszerűsítve az eszközparkot is. A privatizációt követő modernizálás eredményeként már olyan eszközök is megjelentek, mint az önjáró, nagy teljesítményű, külső kalapácsos hidraulikus fúrógépek, valamint az előaprítást végző hidraulikus lánctalpas kotrók.

Természetesen a teherautók sem maradhattak ki a sorból, amiket fokozatosan felváltottak a 32-36 tonna hasznos terhelésű dömperek, végül ezeket is lecserélték 60 tonnás kapacitású szállítóeszközökre. Ezt követően a feldolgozóüzem és a másodtörés korszerűsítése következett. Az üzem harmadtörő és osztályozóberendezéseinek kapacitásbővítő beruházása is elengedhetetlenné vált, ugyanis a 2000-es években fellendültek az autópálya-építések.

Összhangban a környezettel

Tállyán a legutóbb, 2015-ben kezdődött, és jelenleg is tartó nagyszabású fejlesztés várhatóan idén befejeződik. A beruházás összetettségét jól mutatja, hogy a Colasnak nem csupán technológiai, hanem környezeti szempontból is körültekintően kell eljárnia. A modernizálási folyamat során a bányaüzem törő- és osztályozótechnológiája újul meg teljes egészében. A jelenleg használt, nagy kiterjedésű ipari technológia helyét is alaposan át kellett gondolni, mert a település, így a bánya is az úgynevezett Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területhez tartozik. Emiatt döntöttek végül amellett, hogy a törést és az osztályozást egy helyen alakítják ki úgy, hogy a településtől minél távolabb tudjon működni.

Bányarobbantás Tállyán
A tállyai bányaüzem

A rengeteg automatizált megoldást magában foglaló fejlesztés módjának kiválasztásánál természetesen a szakmai, biztonsági, termelés hatékonysági, valamint költség optimalizálási szempontokat is figyelembe kellett venni. A beruházástól azt is várják, hogy kisebb depózási feladatok jelennek majd meg, így optimálisabbá válhat a termékkihozatal. A tállyai telepen jelenleg 400 ezer tonnát is meghaladó termékkészlettel rendelkeznek. Ha a fejlesztéssel sikerül elérni, hogy ezek kisebb mennyiségben képződjenek, akkor az ásványvagyonfelhasználást is úgy lehet alakítani, hogy a bánya életartama meghosszabbodjon, tovább üzemeljen.

Így zajlik egy robbantás

Egy bánya esetében kétség kívül a robbantás a leglátványosabb munkaelem. Ez a bányászatban alkalmazott jövesztés egyik módja, amit a bányafal megbontására alkalmaznak, hogy a kőzetet kitermeljék. A különböző kőbányákban, különböző jövesztési módszereket alkalmaznak: robbantásos, mechanikus, hidromechanikus technológiákat vagy akár ezek valamilyen kombinációját. A tállyai kőbányában az andezitet a keménysége és a kitermelés legnagyobb hatékonyságának elérése miatt robbantással jövesztik. A helyes technológia megválasztása segít abban, hogy a robbantás hatására a kőzet apróbb darabokra törjön, azaz aprózódjon, és ez megkönnyíti a későbbi feldolgozást, az utótörést, valamint a robbantott halmaz felszedését.

Bányarobbantás Tállyán

A robbantási folyamat a területelőkészítéssel indul, amelynek során a helyszínen található erodált kőzetet távolítják el, és a bányafal pereme mentén védőtöltést építenek. Ezt követően az úgynevezett robbantási hálót kell megtervezni, azaz meg kell határozni a fúrólyukak pontos helyét, amibe a robbanóanyag kerül. A fúrólyukakat általában 2-3 sorban helyezik el a bányafallal párhuzamosan, nagyjából 4-5 méterre a fal szélétől és egymástól is. A második és a harmadik sor furatait az előző sorhoz képest feles eltolással jelölik ki, így alakul ki a végleges robbantási háló. Tállyán a furatokat legtöbbször 102 mm-es koronaátmérővel készítik, és mivel az egyes bányaszintek mintegy 20 méter magasak, és a bányafalak sem függőlegesek, így egy-egy lyukat 22-24 méterre kell lefúrni.

Ezt követően az üzem kinevezett robbantásvezetője a környezetvédelmi hatóság és a bányakapitányság felé bejelenti a robbantás pontos időpontját. Ezt 72 órával az esemény előtt kell írásban megtennie. A robbantás előtti utolsó fázis a betöltés. Ma már a Colas összes üzemében úgynevezett tölthető emulziós robbanóanyagot használnak, Hydromite 70-et. Ez ammónium-nitrát, emulzió, citromsav és nitrit keverékéből áll.  A fúrólyukak aljára kerül a gyutaccsal élesített töltet. Tállyán Nonel, illetve elektronikus gyutacsokat is használnak. Mindkét rendszer lehetővé teszi, hogy a töltetek időzítve, egymáshoz képest időben eltolással robbanjanak fel, így összességében kisebb szeizmikus hatást keltsenek – tudtuk meg Béres Dezsőtől, a Colas Északkő Kft. Tállyai kőbánya üzemvezetőjétől.

Az előkészületek

Béres Dezső elmondta azt is, hogy az időzítés során külön időpillanatban robbantják fel az összes töltetet annak érdekében, hogy a szeizmikus hatás minél kisebb legyen és a robbantott halmaz minél jobban aprózodjon. A robbanóanyag keverése és betöltése a helyszínen egy erre a feladatra tervezett töltő-keverő autóval történik. A keverés után végül egy csövön juttatják a robbanóanyagot a lyukba, a tetejére pedig 3-3,5 méter fojtás kerül. Töltés után a keverékben lejátszódik egy kémiai folyamat: az anyag a betöltést követően fél órával válik robbanóképessé és 24 óra múlva elveszíti robbanóképességét.

Az elmúlt évtizedek alatt a robbantási technológia rengeteget fejlődött, és manapság már nagyon pontosan lehet méretezni a robbanóanyagok szükséges mennyiségét. Azonban mindig adódhatnak nem várt helyzetek, például, ha egy robbanólyuk egy kavernán megy keresztül, akkor megnő a töltet átmérő.

A biztonság érdekében Tállyán a robbantási helyszín 350 méteres környezetét mindig kiürítik, azon belül sem ember, sem gép nem tartózkodhat. A sikeres robbantás után a jövesztett kőzet felszedésével, járműre pakolásával és törőre szállításával fejeződik be ez az összetett folyamat.

Ha a bányarobbantás mellett további érdekes bányagépekre vagy kíváncsi, akkor nézz át a legújabb online tematikus oldalunkra, a mamutgepek.grundonline.hu-ra.

Képek: Koffein Média, Hanák Tibor

Írta: Grund Online