Kiss Gábor közölte, az inflációs környezet, az energia magas ára hat az építőanyagok árára is, mindez pedig a kivitelezési költségek jelentős emelkedését eredményezi.
Hozzátette, a finanszírozási költségek a magas kamatkörnyezet miatt emelkednek, az utóbbi hatására ugyanis nemcsak a lakásvásárlók törlesztőrészlete, hanem az ingatlanfejlesztők által felvett projekthitelek kamata is emelkedik. A finanszírozási költségek növekedése pedig szintén beépül az árakba.
Az IFK alelnöke hozzáfűzte: ezek hatására az ingatlanfejlesztőknek idén átlagosan 20 százalékkal magasabb költségekkel kell számolniuk, mint egy évvel korábban.
Minél hamarabb lépéseket kell tenni az infláció lassítására, mert 3 százalék körüli inflációs környezetben lehet kiszámíthatóan, hosszú távon jól végezni az ingatlanfejlesztői munkát, valamint ez szükséges ahhoz is, hogy a vevők és a bérlők kiszámítható üzleti tervek mentén tudjanak döntést hozni – emelte ki Kiss Gábor.
A home office is befolyásolja az irodapiacot
Arra is kitért, fontos, hogy ebben a nehezebb gazdasági környezetben hogyan alakulnak azok a család- és lakástámogatási rendszerek (csok), amelyek aktívan befolyásolják, hogy mennyi lakás épül Magyarországon. Az elmúlt időszakban évente 20 ezer új lakás épült az országban, a kívánatos azonban 30-35 ezer lenne – tette hozzá.
Beszámolt róla, hogy a magyarországi irodaterületek összessége elérte a 4 millió négyzetmétert, és további fejlesztések zajlanak ebben a szegmensben. Ugyanakkor jelezte, a bérlők a home office részleges fennmaradása miatt megfontoltabban és lassabban döntenek.
A turizmus visszatérése miatt bíznak abban, hogy hamarosan lesz igény újabb szállodakapacitásokra; az ipar, logisztika szegmensben pedig nagyon sok új területet adnak át: tavaly például 350 ezer négyzetméterrel bővült a logisztikai terület nagysága.
Forrás: MTI
