Mivel közeleg a 2026 áprilisára kitűzött befejezési határidő, a zord körülmények közt dolgozó szakemberek az utolsó simításokat végzik az Adelaide-szigeten fekvő brit Rothera Kutatóállomás új főépületén.
Az átfogó korszerűsítési program kertében felhúzott Discovery Building befejező munkáin túl hátra van hat épület teljes elbontása is, melyek még az 1970-es évekből származnak. A határidő nem vicc, hiszen a nyári időszak véges, télen pedig a körülmények teljesen ellehetetlenítik az építőipari tevékenységeket. Így az említett hat épület bontásával muszáj végezni mire márciusban megérkezik a hajó, ami további hasznosítás illetve ártalmatlanítás céljából elszállítja a visszamaradó anyagokat. Ráadásul igen óvatosan kell eljárni, ugyanis az 50 éves épületek bőven tartalmaznak azbesztet, de akad ólomtartalmú festék és más veszélyes anyagok is.
Nem ment minden simán
A határidő újbóli kitolása már csak azért sem lenne szerencsés, mert az eredetileg négy szezonra tervezett projekt így is jelentős késésben van – igaz, ez sokkal inkább írható a koronavírus-világjárvány, semmint a speciális körülmények számlájára. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sarkköri viszonyok ne tartogatnának kihívásokat: jóllehet decemberben megkezdődik a nyár, ez korántsem az a strandra járós, vakációzós időszak, ahogy Európában a nyarat elképzeljük. Hogy mást ne említsük, ebben az időszakban is bármikor beköszönthet egy-egy keményebb fagy vagy kiadós havazás.
Gyakori az erős szél is, ami ellehetetleníti a magasban végzett munkákat és a daruzást, míg a farkasordító hidegben a munkásoknak több pihenőidőre van szükségük a melegedéshez, és elkélnek a speciális egyéni védőeszközök is.
Minden jó, hajó a vége
A Rothera Kutatóállomás modernizációja logikus módon a dokkal vette kezdetét még 2018 novemberében. Hogy biztonságosan kiköthessen az angolok élő legendájáról, Sir David Attenborough-ról elnevezett vadonatúj kutató- és ellátóhajó, egyszerűen nagyobb mólóra volt szükség. Pusztán ennek a költsége 40 millió fontra (kb. 17,5 milliárd forintra) rúgott az isten háta mögötti helyszín és a körülmények miatt – az építkezés kezdetén például mintegy 2000 tonna havat kellett eltakarítani, hogy egyáltalán hozzáférhetővé váljon a munkaterület.
Alaposan meg kellett tervezni az anyag- és gépigényeket is, ugyanis az Antarktiszon nem terem minden bokorban daru vagy homlokrakodó, és egy egyszerű csavarért se lehet elugrani a legközelebbi barkácsboltba. A 4500 tonnányi eszközkészlet minden darabját 11.000 kilométeres távolságból, az Egyesült Királyságból kellett ideszállítani.
Mielőtt a helyszínre utaztak volna, hogy élesben ugorjanak neki a feladatnak, a kivitelezést végző BAM cégcsoport emberei próbaképp elvégezték az egyik 45 tonnás acélváz szerelését Southamptonban (ilyen szerkezetből később összesen húszat kellett összeállítani a kikötő építése során). Ez kettős célt szolgált: egyrészt nyugodt körülmények közt gyakorolhatták be az egyes munkafázisokat, másrészt szerencsésebb, ha még itt derül ki, hogy a tervezetteken felül szükség van valamilyen anyagra vagy berendezésre. Ha ugyanis akár egyetlen csavar is hiányzik, azért legjobb esetben is 5 órát kell repülni, majd ugyanennyit vissza. Már ha épp repülésre alkalmas az időjárás.
Kisebb karbonlábnyom
Miután az első hajó 2020 áprilisában kikötött az új mólónál, következhetett a beruházás legfontosabb eleme, a Discovery Building, vagyis a 4500 négyzetméter hasznos alapterületű új központi épület megvalósítása. Az elsődleges cél az volt, hogy egy tető alá hozzák a különféle funkciókat, melyeket korábban külön-külön épületek töltöttek be, ezzel egyszersmind hatékonyabbá tegyék a létesítmény működését. Ennél fogva az új központban található
- a korábbinál hatékonyabb energiaközpont, ahonnan a generátorok által termelt hulladékhőt fűtésre hasznosítják
- a járművek kényelmesebb és biztonságosabb kiszolgálását lehetővé tevő garázs és műhely
- a légiforgalom és az általános üzemeltetés felügyeletére szolgáló irányítótorony
- az ellátmány tárolását biztosító központi raktár
Energiahatékonyságánál fogva az új épület negyedével faragja le a bázis által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, ami különösen fontos az érintetlen természeti környezetben.
Jövő áprilisra minden kész
Bár a hivatalos átadásra várhatóan csak 2026 áprilisában kerül sor, a kutatóközpont lakói az épület egyes részeit már idén november végén birtokba vehették, ezzel párhuzamosan pedig zajlik a fontos rendszerek üzempróbája is. A létesítményben egyébként a téli időszakban 20-30 fős személyzet tartózkodik, míg a nyári szezonban a kutatókkal kiegészülve nagyjából 120 ember dolgozik a helyszínen.
A modernizációs projekt ugyancsak fontos része volt, hogy a megbízott kivitelező még tavaly 900 méterre növelte a pálya hosszát a bázis repterén, sőt, egy új fordulóöböl is épült, míg a biztonságos gépmozgásokat immár új fénytechnika szavatolja.
(Fotók: BAM, British Antarctic Survey)
