Az azóta eltelt bő 30 évben Kanszaion számos nagy légitársaság hozott létre bázist, amit jól jelez, hogy tavaly csaknem 70 légitársaság szállított innen utasokat, míg több mint 20 vállalat teheráru fuvarozására üzemeltetett járatokat.
Évi nagyjából 170 ezer gépmozgással (le- és felszállással) és csaknem 26 millió utassal Kanszai lett Japán harmadik legforgalmasabb légikikötője, csupán Tokió két nemzetközi reptere előzi meg. Ez mind szép és jó, de akad egy bökkenő: a mesterséges sziget lassan a tengerbe süllyed.

Jól látszik, miért volt szükség a mesterséges szigetre
Mesterséges szigettel vágták át a gordiuszi csomót
Japán nagyvárosaiban közismerten komoly fejtörést okoz a zsúfoltság, és a probléma nem kerüli el a reptereket se. Oszaka régebbi, Itami nevű reptere az 1980-as évekre vészesen szűkössé vált, de addigra körbenőtték a lakónegyedek, vagyis bővítésről szó sem lehetett. Ráadásul a környékbeliek egyre többet panaszkodtak a zajra is. Kézenfekvő volt, hogy új létesítményt kell építeni – igen ám, de a város körüli dombos-hegyes terep erre teljesen alkalmatlan. Többek közt a heves tiltakozásokból is tanulva, melyek a tokiói Naritra reptér építését övezték a kisajátítások miatt, végül megszületett a mesterséges sziget koncepciója.
Ez viszont csak leírva ilyen egyszerű, hiszen az Oszakai-öböl kiszemelt, várostól távolabb eső részén 20 méter mély a víz, a fenéken pedig 70 százalékos víztartalmú agyagréteg található. A mérnökök számára az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy az agyagréteg miatt komoly konszolidációval kell számolni, amit sűrű drénezéssel igyekeztek felgyorsítani.
Átrendezte Japán földrajzát is
A mesterséges szigetre építkezés nem csupán a légiforgalommal összefüggő zajszennyezés problémáját oldotta meg, de lehetővé tette a reptéri infrastruktúra ideális méretezését is. A két párhuzamos pálya hossza például 3500 illetve 4000 méter, ami minden igényt kielégít. Viszont a sziget létrehozásának egy érdekes „mellékhatása” is akadt: Oszaka prefektúra területét épp annyival növelte meg, hogy már nem ez, hanem Kagava számít Japán legkisebb közigazgatási egységének.
Alábecsült süllyedés
Azonban Kanszai még meg sem nyitott, a szakembereknek már be kellett látniuk, hogy a süllyedés mértékét alábecsülték. Az építkezés 1987-ben rajtolt el, három évvel később pedig a mesterséges sziget már 8,2 métert süllyedt az eredetileg számított 5,7 méter helyett.
Lassítandó a folyamatot, további 150 millió dollárnyi jent költöttek el a létesítményt övező partfalak megerősítésére és megmagasítására. Az intézkedéseknek is köszönhetően a süllyedést sikerült kordában tartani. Mértéke az 1994-es megnyitókor még csaknem 0,5 méter volt évente, ám ez 2008-ra már 7 cm-re szelídült. Ennek ellenére a kockázat továbbra is valós, és a pesszimistább számítások szerint – ha minden így folytatódik – a reptér egyes részei már 2056-ban víz alá kerülhetnek.
A megoldás: pénz
A probléma dacára a Kanszai nemzetközi reptér nem fog egyhamar használhatatlanná válni, viszont az ehhez szükséges folyamatos technológiai megoldások, mérések, beavatkozások költségesek és komoly erőfeszítést követelnek.

Kanszai büszkélkedhet a világ leghosszabb terminálépületével
Jelen pillanatban a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a süllyedés tovább fog mérséklődni. A reptér üzemeltetője által közzé tett adatok szerint mértéke 2023-ban már „csak” 6 cm volt. Az viszont további bonyodalmakat okoz, hogy a nagy kiterjedésű sziget különböző pontjai nem egységesen mozognak, további fejfájást okozva a mérnököknek. Annak érdekében például, hogy a terminálépületen ne alakuljanak ki repedések és nem kívánt alakváltozások, a tartóoszlopokat időnként után kell állítani. Ma már szenzorokkal figyelik a süllyedéseket, és ha a rendszer bejelez, a szükséges pontokon hidraulikus munkahengerekkel emelik meg és szintezik ki a szerkezetet. Ez viszont szintén drága mulatság.
Egyszer már megtörtént a baj
Mi több, a klímaváltozás is veszélyeket rejt Kanszaira nézve, ugyanis a földrengések mellett a térségtől nem idegenek a hevesebb tájfunok sem. 2018-ban például a Dzsebi névre keresztelt trópusi vihar miatt a mesterséges sziget nagyrésze víz alá került, és a légi forgalom hetekig szünetelt. Ugyanekkor történt az is, hogy a terminált a szárazfölddel összekötő hídnak hajó ütközött, ami miatt a szerkezet egy részét cserélni kellett.


Problémák ide vagy oda, az üzemeltető bízik benne, hogy minden kihíváson sikerül úrrá lenni, és Oszaka új reptere még sok évtizedig kiszolgálhatja a régiót. Sőt, már arra vonatkozóan is születtek tervek, hogy a komplexum kapacitását évi 40 millió utasra bővítsék.



