A portál több mint 700 ezer hirdetés alapján azt vizsgálta, hogy 2016 óta az év első hat hetében hogyan változtatták az eladási árakat a tulajdonosok és ingatlanközvetítők.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: csak 2019-ben indult hasonlóan az év, de akkor csupán 0,1 százalékkal kerültek feljebb az eredeti hirdetési árak. Akkor a lakásdrágulás olyan szintet ért el, hogy bevezették szuperállampapírt. A MÁP+ megjelenése 2019-ben és 2020-ban sok vevőt eltántorított attól, hogy befektetési céllal lakóingatlant vásároljon.
Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten átlagosan 3,2 százalékkal növelték az eladó lakóingatlanok árát az év első hat hetében az eredeti árhoz képest, míg az előző hat év azonos időszakában átlagosan 2,5 százalékos csökkentés volt a jellemző.
A drágulásnak a vásárlóerő szabhat gátat
A megyei jogú városokban 3,7 százalékkal emelték az árakat 2022-ben, miközben az előző időszakban 1,8 százalékos mérsékléssel indultak az évek. A kisebb városokban 3,1 százalékos, a községekben pedig 3 százalékos volt az áremelés 2022 első heteiben. Ezzel ellentétben 2016 és 2021 között 1 és 3,2 százalékkal csökkentették az árakat a hirdetési időszak első 30 napjában.
Arra is rámutattak, hogy idén nőtt az árat emelő eladók aránya: Budapesten az eladók több mint 34 százaléka tartozik ebbe a körbe. A 30 százalék feletti arány jelentős emelkedésnek felel meg, hiszen 2016 és 2021 között 20 százalék alatti volt ez a mutató az évkezdet után.
Balogh László a közleményben hozzátette: Budapesten minden harmadik árat változtató eladó emelt az áron, a fővároson kívül pedig 10-ből 4-en. Ez arra utal, hogy idén élénkebb érdeklődéssel találkoznak a hirdetők, ráadásul sok eladó további lakásdrágulásra számít, amiből nem szeretnének kimaradni.
Ugyanakkor jelezte, a kínálati piacon látható drágulásnak a vásárlóerő szabhat gátat a következő időszakban.
Forrás: MTI/ingatlan.com
