A közönség szavazatai alapján az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont tervéért Ferencz Marcel és csapata, a Napur Architect Építészeti Iroda; a Fényarchitektúra projekt létrehozásáért Botzheim Bálint és Mátrai Péter közreműködésével Böröcz Sándor, a Lisys-Projekt munkatársa; valamint a Hubertus-kápolna projektért Tátrai Ádám, Köninger Szilárd és Stein Júlia, a CAN architects csapata kapta az elismerést – közölte a Műcsarnok.
Az összegzés felidézi, hogy a II. Építészeti Nemzeti Szalonon a kimagasló hazai építészeti eredmények bemutatása mellett nagy hangsúlyt kapott az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás. Önálló tematikus egységként jelent meg a közösségépítés és az építészetben megfogalmazott szolidaritás. Külön blokkban mutatták be a mára legendává lett Miskolci Építészeti Műhely (1977-1990) tervezőinek munkásságát, a csoport létrejöttétől egészen a jelenkorig.
A Műcsarnok apszisában berendezett szekció a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb innovatív alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István (1877-1959) modern építészete előtt tisztelgett.
A következő nemzedékek életére, annak építészeti terére koncentrált A jövő körvonalai címet viselő egység. A Szalon egyik oldaltermében egymást követte a Hello Wood interaktív installációja, amely az építészeti gondolkodásban való részvételre ösztönözte a látogatókat és a Fényarchitektúra címet viselő kiállításrész, amely az anyagtalan fény segítségével teremtette meg a térélményt. Ezzel az installációval a Bauhaus centenáriumán az összművészeti iskola korszakos fénykísérleteire is emlékeztek a szervezők.
A kiállítás főkurátora Szegő György építész, iparművész, a Műcsarnok művészeti vezetője volt. A szalonon több mint 20 ezer néző fordult meg, a látogatók közül 1500-an szavaztak a leginkább tetsző kiállított projektre vagy épületre.
Forrás: MTI/MMA
