A Liget Budapest közleményében felidézte, hogy a Néprajzi Múzeum tervezésére meghívásos, anonim, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek voltak versenyben, mint például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes.
A földszinten Néprajzi Múzeum két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. Mint írták: a múzeum két íves szárnya „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén válik szét.
Hidakhoz hasonló műszaki megoldás
A tájékoztató alapján a „közösségi” funkciók közé sorolják a rendezvénytermet, a múzeumpedagógiai tereket (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpontot, a múzeumi boltot és az éttermet. A „múzeumszakmai” funkciók pedig elsősorban a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így ott a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet – ismertette a Liget Budapest.
A közlemény szerint a látványos épület különleges műszaki megoldásokat is felvonultat: íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.
A Néprajzi Múzeum új épületének védjegye a két, egymásba fonódó domboldalt idéző, parkosított tetőkertet körülölelő üvegfüggöny, melyre egy egyedi, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe – emelték ki a közleményben.
Hozzátették: a pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítettek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.
Ez a megoldás műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, mert az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez – közölte a Liget Budapest.
Forrás: Liget Budapest/Fotók: MTI
