A Lechner Ödön tervezte, vasbeton szerkezetes szecessziós palota statikai problémái miatt elengedhetetlenné vált az épület átfogó felújítása – mondta el az IMM főigazgatója.
Cselovszki Zoltán elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeum Magyarország legtöbbet vizsgált épületei közé tartozik. Már a korábbi vizsgálatok tartószerkezeti mozgásokat mutattak, és a födémet tartó acélgerendázat elhajlása is beavatkozást igényel.
Az épület az Ős-Duna feltöltött medrébe épült, ezért komoly gondokat okoz a vizesedés, de a ház sérüléseket szenvedett a világháborúk során, az 1956-os forradalomban, az 1956-os földrengésben, majd a metró építése miatt jelentősen megsüllyedt, és egy nagyobb törés alakult ki az épületszerkezetben – számolt be az igazgató.
Elmondása szerint az eredeti homlokzati falazat nem épületkerámia burkolat fogadására épült, az egykor változatos szükségmegoldásokkal rögzített kerámiaburkolat pedig elvált a faltól, ami életveszélyes állapotot eredményezett. Emiatt vált szükségessé a homlokzat felállványozása és a díszítőkerámiák eltávolítása – jegyezte meg, hozzátéve: minden leemelt épületelemet szkenneltek, QR-kóddal láttak el, így egy térbeli virtuális maketten pontosan beazonosítható az összes darab helye.
Sok dolog visszaállítható az eredeti állapotába
Jó hír, hogy az eddigi vizsgálatok szerint a kerámiaelemek 95 százaléka restaurálható, megtisztítható és visszahelyezhető a homlokzatra, ezt azonban már biztonságos, 21. századi technológiával fogják megoldani – hangsúlyozta.
Cselovszki Zoltán elmondása szerint a korábbi engedélyezési terv beadása után további vizsgálatokat is végeztek az épületen, ezek pedig egy új terv elkészítését tették szükségessé. Több helyen ugyanis új vasbeton keretek, vasbeton falak szükségesek a merevítéshez, meg kell erősíteni és a talajvíz ellen injektálni kell az alapokat, több területen új alapozásra és megtámasztásra van szükség.
Számos részen cserélni kell a korrodált födémeket, a terheléseket új acélgerendázattal kell átvinni a főfalra és a kupola alátámasztását, vasbeton szerkezetét is meg kell erősíteni. Cselovszki Zoltán kiemelte, hogy magát az épületet is műtárgynak tekintik, ezért a házról is elkészült a műemléki értékleltár. Sikerült számos dokumentumot – korabeli fotókat, terveket – feltárni, amelyek segítenek az eredeti állapot visszaállításánál. Az üvegcsarnok falait például csak 1920-ban festették fehérre, ezért – ha sikerül pluszforrást szerezni – helyreállítják az eredeti díszítőfestést.
A terrazzoburkolatokat is számos helyen rekonstruálni kell és azt is vizsgálják, hogy a statikai problémák miatt leemelt lanterna torony helyreállítható-e, vagy az újragyártására lesz szükség – árulta el Cselovszki Zoltán.
